1. rész - Már elkezdődött

Szisztok! A nevem Mira Balston. 20 éves vagyok és egyetemen tanulok. Ez lesz az utolsó évem. Már nem sokára vége és ahogy 21 leszek, elmegyek innen. Az anyám elhagyott minket, apa se tudja miért. Apa pedig eltűnt, amikor én 11 éves voltam. Most anya testvérénél és lányánál lakok.

Szeretném nektek elmesélni a történetem, mert ez nem egy mindennapi történet lesz. Mindent nagyon részletesen akarok veletek megosztani, nem akarom, hogy elvesszenek az emlékeim. 

Nagyon nehéz elkezdeni, de talán annál a napnál kezdem, hogy....

Stacy-vel éppen a kék flamingóba voltunk.

Stacy a legjobb barátnőm már általános iskolás korom óta. Együtt járunk egyetemre, de más szakra. Most éppen az év végi bálról beszélünk.

Stacy: Mira! Figyelsz rám?

Mira: Ne haragudj Stacy, csak elgondolkoztam. Mit is mondtál? - kérdeztem vissza hirtelen.

Stacy: Hogy miben jössz ma a bulira?

Mira: Milyen bulira? o.O - totál kiment a fejemből az esti buli. A nénikém lány Dina, akikkel együtt élek. Dina áthívta pár haverját, hogy az új nyári munkájáról hencegjen mindenkinek. Már legalább ezerszer hallottam, de nem akarok bunkó lenni. Igazából ki nem állhatjuk egymást, nem tudom miért utálnak engem.

Stacy: A húgod bulijára. - Stacy akkor hívja a húgomnak, ha mérges rám, mert éppen nem figyelek arra, amit mondd.

Mira: Elmondtam neked milliószor már, hogy ő nem a húgom.

Stacy: Tudom, tudom. Bocs. De akkor jössz? - ilyenkor persze mindig viccesnek érzi magát.

Semmi kedvem nem volt menni, de megígértem Stacy-nek. Muszáj voltam elmennem, ami persze ott volt nálunk. Ezért igent mondtam.

Mira: Igen persze! - előre félek a bulitól. Egy rakás kretén. Stacy jóba van velük és csak a piáért meg Phill miatt megy, de én utálom az ilyen összejöveteleket.

Stacy nem normális. Tudja, hogy utálom Dinát, mégis itt kell lennünk a hülye bulin, mert Phill is itt lesz.

Semmi kedvem nem volt a ma esti party-hoz. Stacy már biztosan itt van. Gyorsan átöltöztem, hogy végre elkezdjük és túl legyünk a hülye bulin.

Amikor kimentem megláttam Dinát. A falra tudnék mászni tőle.

Mira: Csak pár óra. - Ezzel a szöveggel nyugtattam magam.

Így visszagondolva...elég hamar elment az idő :D

Igen. Talált! Ő Dina.

Mit mondjak róla? UTÁLOM!! 4 évvel fiatalabb és azt hiszi, hogy mindent megtehet, persze az anyja elkényezteti és semmi tisztelet nincs benne.

Satcy: Végre kijöttél onnan.

Mira: Igen, de mért vagyunk ilyen kevesen? Nem mintha zavarna.

Stacy: A többiek elmentek sörért. Nemsokára jönnek.

Mira: Phill itt van?

Stacy: Mögötted áll. Annyira cuki.

Mira: Aha.

Stacy: És jönni fog még valakiiii - A hangja tele volt izgalommal.

Mira: Már megint kit szerveztél be. - Mindig pasit akar nekem találni. Megmondtam, hogy nem kell senki.

Stacy: Majd meglátod! Addig meg bulizz!!!

Én meg a buli???!! Nem jó párosítás. Előre félek Stacy meglepetésétől. Ezek sosem sűlnek el jól.

Következő rész

Oldal tetejére

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2014.10.14. 14:32 Szerbusz drága doda :) Ami azt illeti őszinte leszek veled, igazándiból rengeteg fanficet olvastam és véleményeztem már. Nagyon régóta bővítem személyemmel a The Sims 2-3 használok kisebb-nagyobb csoportját. Esztétikai hibákra nem igazán tudom felhívni a figyelmedet, mert a Simses sztoris világ lefotózom és feltöltöm játék részével nem teljesen vagyok tisztában. Első sorban a történet tartalma fogott meg. De ha már a képeknél is tartunk, mint külső szemlélő mondom, hogy némelyikbe csempészz bele egy kis extrát ami hangsúlyosabb és szinte mondatja veled, hogy igen olyan ponton vagyunk ami egy tartó pillére a történetnek. Gondolok itt az effektekre. (megjegyzésként itt csak az első fejezetről beszélek.) Szerintem, ha figyelsz a fontosabb momentumokra és ezzel is hangsúlyozod akkor a maga esztétikai és lényege szerint sokkal élethűbb lesz a dolog. ( Ezt amolyan tapasztalat szerint mondom csak, sajnos sokan nézik a történeten és a képeken belül a dizájnosságot, szépséget...) Viszont ami szerintem egy ilyen történetnél elengedhetetlen az maga a kedv csinálás az elején. A fordulatos pillanatok az olvasó lázba hozása, hogy konkrétan minden áldott nap feljöjjön és megnézze, hogy van-e már a kedvenc sztoriának folytatása. Úgy gondolom, hogy fantáziában és megfogalmazási készségben nem szenvedsz hiányt. Érdekesen indul az eleje. Személy szerint nem szeretem a függő végeket, de ez egy ilyen finoman, elegánsan megfogalmazott történetnél majdhogynem törvény szerű. Szerintem a kezdő lépesek az olvasó figyelmének a felhívása erre a csodás történetre, csodás világba való hívása telitalálat volt. Gratulálok a kezdéshez mert bennem elindított valamit és akarom tovább olvasni! :) Puszi: